A projekt előzményei
Az 1974-ben készült"A főváros szennyvízelvezetésének és szennyvíztisztításának programja" című dokumentáció irányozta elő először, hogy Budapesten 4 szennyvíztisztító telep létesüljön, ebből az egyik, a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep (BKSZTT) a Csepel sziget északi részén épüljön meg, és kezelje a gyűjtőterületéről érkező mintegy 350 000 m3/d mennyiségű egyesített szennyvizet (kommunális, ipari eredetű és csapadékvíz), mely Budapest átlagos szennyvíz-mennyiségének kb. 50 %-a.
A telep optimális elhelyezkedésének vizsgálatával, a megfelelő technológia kiválasztásával számos döntés-előkészítő és hatástanulmány terv foglalkozott. Ezek közül említünk néhányat:
- A budapesti szennyvíztisztító telepek elhelyezési lehetőségeinek vizsgálata (1991)
- A fővárosi csatornázási és szennyvíztisztítási hosszú távú komplex feladatterve (1993)
- Beruházási koncepció a főváros szennyvíztisztító telepei I. ütemének (1994)
- Budapest, központi-csepeli szennyvíztisztító telep elhelyezésének komplex vizsgálata (1995)
- Előzetes környezeti hatástanulmány (1997)
- Részletes környezeti hatástanulmány (1998)
- Beruházási koncepció eleveniszapos és fixágyas szennyvíztisztítási technológiára (1999)
Az előkészítő szakaszban nemcsak a beruházási koncepciónak, hanem kormányrendeletben meghatározott tartalmú szakmai programnak is elő kellett állnia.
A program megvalósulását a következő dokumentumok készítették elő:
- Fővárosi Önkormányzat által választott technológiai megoldás tanulmányterve
- Környezeti hatástanulmány (meglévő)
- Technológiai megoldások értékelő tanulmány (2000.)
- Műszaki és pénzügyi megvalósíthatósági vizsgálat (2000.)
- Elvi vízjogi engedélyezési terv az eleveniszapos szennyvíztisztítási technológiára a műtárgyak részben illetve teljes lefedésével kiegészítve (2000.)
A BKSZTT az ország legnagyobb kapacitású szennyvíztisztító telepe lett.
A projekt első szakasza a 2002. szeptemberében kezdődött el, amikor is Budapest Főváros Önkormányzata a projekt műszaki előkészítési dokumentációjának elkészítésére szerződést kötött egy nemzetközi szervezettel, a svéd tervező SWECO cég által vezetett konzorciummal.
A szerződés értelmében a tervező csoport megvalósíthatósági tanulmány keretében megvizsgálta az alkalmazható biológiai szennyvíztisztítási technológiákat és iszapkezelési eljárásokat, bővített, átdolgozott környezeti hatástanulmányt, pénzügyi és műszaki ütemtervet állított össze, s közreműködésével elkészültl az Európai Közösségek Bizottsága által elfogadott támogatási dokumentáció.(kohéziós Alap támogatási kérelem).
A beruházás nemcsak a BKSZTT tervezését és kivitelezését tartalmazta, hanem a kapcsolódó létesítmények kiépítését illetve bővítését is, úgy mint a Duna budai oldali főgyűjtő rendszerét, a Ferencvárosi Szivattyútelepet és szennyvízátvezetését, a Kelenföldi Szivattyútelepet és szennyvízátvezetését, az Albertfalvai Szivattyútelep nyomócső kiépítését.
A projekt nagyságrendjét jól jellemzi, hogy a telep majdani víztisztító képessége az akkor működő, korszerűsített telepek együttes teljesítményét is meghaladta. Naponta 350.000 m3 szennyvíz tisztításával több, mint háromszorosára, közel 92%-ra emelte a biológiailag tisztított szennyvizek arányát Budapesten.
A Fővárosi Közgyűlés 1999. december 16-án fogadta el a „Budapesti Központi (Csepeli) Szennyvíztisztító Telep és kapcsolódó létesítményei” beruházás célokmányát, amely szerint a beruházó a Főpolgármesteri Hivatal, a beruházói feladatokat pedig a Közmű Ügyosztály látta el.
Az összességében mintegy 180 milliárd forintba kerülő beruházás finanszírozását az Európai Unió Kohéziós Alap támogatása (65%), a központi költségvetés (20%) és a Fővárosi Önkormányzat (15%) együttesen biztosította.
A beruházás Európai Uniós segítséggel valósult meg, tervezése, kivitelezése EU konform módon történt. Ez abban nyilvánult, hogy a Kohéziós Alap által támogatott eljárásokban szokásos módon a Kohéziós Alap Közreműködő Szervezet (Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság) és az Irányító Hatóság (Nemzeti Fejlesztési Hivatal) segítette, szervezte a kapcsolatot a Megrendelő (Budapest Főváros Önkormányzata) és a támogató (Európai Unió) között. Emellett az európai elvárásoknak is megfelelő projekt menedzsment társaság (Enviroduna Kft.) irányította a munkálatokat a beruházás teljes élettartamán keresztül.
A szolgáltató és tervező / kivitelező cégek közbeszerzési eljárással kerültek kiválasztásra, a beruházás az európai és magyar jogszabályok, irányelvek szem előtt tartásával és betartásával valósult meg.
